Gyurusfergek mozgasa, Navigációs menü
Tartalom
- Tabletták a férgek és a férgek megelőzésére
- Biológia - évfolyam | Sulinet Tudásbázis
- A gyűrűsférgek törzsének két legismertebb egyede a földigiliszta és az orvosi pióca.
- Helminth fertőzések terhes nőkben
- Gyűrűsférgek – Wikipédia
- Gyűrűsférgek Az állatvilág evolúciójában az újabb fejlődési szintet a szervek kialakulása, majd egyre bonyolultabbá válása jelenti, mert így növelhető leghatékonyabban az alkalmazkodás, a specializálódás révén.
- Férgek törzsei - Biológia kidolgozott érettségi tétel | Érettséwdch-formation-standard.hu
Jellemzők[ szerkesztés ] A gyűrűsférgek az ősi laposférgekből alakultak ki a kambriumi robbanás idején. Kezdetben kemény háti páncéllemezeik lehettek, ezeket azonban később elvesztették.
Elakadtál? Ők segítenek!
E szelvények közt alakult ki a másodlagos testüreg. Kialakult két nyílás száj- és végbélnyílás.
Papucsállatka mozgása közepes nagyításon
Ezek az állatok homonóm szelvényezettségűek, tehát minden szelvényük felépítésben és funkcióban szinte teljesen megegyeznek. A testfolyadékot az erek szállítják, zárt keringési rendszere van a vér egy zárt csőrendszerben folyik.
6.5. Gyűrűsférgek
Nincs szíve. A háti érben előre áramlik a folyadék, a hasi érben hátra, a haránterekben lefelé. Több funkciója is van; tápanyagot, légzési gázokat szállít diffúzióval és az immunvédekezésben is jelentős szerepet játszik.
Eszköztár: Gyűrűsférgek törzse A gyűrűsférgek a legismertebb férgek. Ebbe a törzsbe tartozik például a földigiliszta és a pióca. Első ránézésre is feltűnő tulajdonságuk, hogy testükismétlődő szakaszokra, vagyis szelvényekre tagolódik.
A gilisztáknak nincsenek vörösvérsejtjeik, de vérük hemoglobint ugyanúgy tartalmaz, mint az ember vére, ezért piros színű. Idegrendszere hasdúclánc-idegrendszer. Idegsejtjei csoportosulnak, 2 darab dúc van egy szelvényben a hasi oldalon. Érzékszerveik egyszerűek, pár támasztósejtből és receptorból állnak, érzékszőrrel érintkeznek a külvilággal. Ezek mellett szabad idegvégződések is találhatóak az epidermiszben. Gyurusfergek mozgasa sejtjeik pigmentkehely típusúak, a fény intenzitását és irányát érzékelik, a testfelszínen gyurusfergek mozgasa helyezkednek el, de a testvégeken sűrűbben fordulnak elő.
Gyűrűsférgek keringése
A feji végen elkülönült fej nincs, de ún. Kiválasztószervei kezdetleges vesécskék, minden szelvényben van gyurusfergek mozgasa pár belőlük. A kiválasztás két szakaszból áll: szűrés és visszaszívás.
Kevéssertéjűek osztálya Nadályok osztálya A kevéssertéjű gyűrűsférgek leginkább a talaj és édesvizek lakói. Az ő ismérveikkel a földigiliszta példáján ismerkedünk. A földigiliszta föld alatti alagutakban él, amit magának készít. Elhalt szerves maradványokkla táplálkozik.
A testüregből a gyurusfergek mozgasa során bejutnak a vesécskébe a víz, ionok és a bomlástermékek ám a fehérjék már nem gyurusfergek mozgasa átjutni és a nagyobb molekulák. Ezek a vesécskék végén lévő gyurusfergek mozgasa tölcséren át jutnak be. Ezután az elvezető csatornába kerülnek, ahol megkezdődik a visszaszívás, vagyis az állat visszaszívja, amire még szüksége van.
Örvényférgek osztálya Az ektoderma egy vagy több sejtrétegű kültakaróvá alakult, és szoros kapcsolatban áll a mozgási rendszerrel, a tömlő alakú simaizomzattal. Ez az egységes bőrizomtömlő, amely az állatok testfalát képezi.
A többi anyag kikerül a külvilágba. Közönséges földigiliszta Lumbricus terrestris A bélcsatornája 3 szakaszos. Az előbél részei: szájnyílás, szájüreg, garat, nyelőcső, begy gyurusfergek mozgasa puhul és raktározódik a táplálékgyomor itt aprítódik a táplálék.
A középbélben emésztő enzimek feldarabolják a táplálékot, egy része a vérbe elvezetődik. Az utóbél része a végbélnyílás, itt parasic tabletta a táplálék az állatból. Bőrlégzéssel lélegeznek, vagyis a bőrön át jut be testükbe az oxigén, a légzési gázokat a vér szállítja.
Gyűrűsférgek
A kevéssertéjű gyűrűsférgek szaporodása lehet ivaros és ivartalan. Utóbbi esetben a test egy speciális szelvénye képes maga előtt a feji vég felől farki véget, a túlfelén feji véget differenciálni.
A kevéssertéjű gyűrűsférgek hímnős állatok. Az ivaros szaporodás a törzsben nagyon változatos. A női ivarszerv részei: páros petefészek — csillós tölcsér — petevezető, ondótartály. A hím ivarszerv részei: 2 pár here — 3 pár ondóhólyag — csillós tölcsér — 2 pár kivezető cső — egy ondóvezetőben egyesülnek.
Kölcsönös megtermékenyítés jellemző. Ilyenkor egymás ondótartályába ürítik spermiumaikat. A nyereg mirigyhámsejtjei által termelt váladékgyűrűben megy végbe a megtermékenyítés — az állat ebből kihátrál, először a petesejteket, majd az idegen ondót üríti ebbe a váladékgyűrűbe.
Férgek törzsei
Ahogy a feji vég elhagyja a gyűrűt, az bezárul, és petecsomóvá kokonná szilárdul. Fejlődésük közvetlen, első táplálékuk a kokon anyaga. Sérülés esetén a feji vég szelvényét, a farki vég ennél is több szelvényét pótolhatják. Az állat perisztaltikusan mozog féregmozgás.