Kukorica, a takarmánygyártók szemszögéből

Helminthosporium levél foltos betegség

Franciaország 4,46 millió ha és Románia 2,58 millió ha után Magyarország — az évi ,2 millió hektáros területével — az Unió 3. A legnagyobb területen termesztett, egyben legfontosabb takarmánynövényünk, bár az elmúlt években változást mutat a felhasználás szerkezete. Az élelmiszeripari hasznosítása fokozatosan nő, jelenleg mintegy 2,7 millió tonna, ezzel ellentétben takarmányként egyre kevesebbet 2,3 millió tonna használunk fel. A hektáronkénti termésmennyiség tonna között változik térségenként, országosan 6,5 t milyen gyógyszereket adni férgekkel átlaggal számolhatunk.

Enne, az előző évihez képest jelentős termésmennyiség-csökkenésnek az egyik magyarázata az idei forró és aszályos nyarunk, melyet többször kísért jelentős hőhullám.

Az árpatermesztés kórtani hátteréről

Ez azzal járt, hogy az országban több mint hektáron kellett a takarmánykukoricát silózni termékenyülési problémák miatt. Országos szinten a betakarított termés minősége jó, eddig egyetlen mintavétel során sem mutattak ki a megengedettnél magasabb mikotoxin-tartalmat ebben az évben. A hazai piacra szánt kukoricánál a deoxinivalenol DONés az aflatoxin mennyiségét kell tanúsítvánnyal igazolni, míg az exportra szánt tételeknél akár féle toxinra is kérhetnek vizsgálatot.

A fenti mikotoxinok közül a DON-t, amely a kukorica legfontosabb gombás betegségét előidéző, a kukoricacsövet megtámadó Fusarium fajok egyike, a F. Ezeknek a másodlagos anyagcseretermékeknek következményeként csökken a takarmány tápértéke és az állati szervezetbe bekerülve, az emésztőszervrendszeren keresztül felszívódva, a szövetekben helminthosporium levél foltos betegség súlyos emésztő- és ivarszervi elváltozásokat okoznak, továbbá rákkeltő hatásuk is bizonyított.

Számolnunk kell közvetett hatásukkal is, hiszen az állatok egészségét rontva, a mikotoxinokkal szennyezett állati termékeket fogyasztó ember számára is potenciális veszélyforrást jelentenek. A fuzáriumos betegségeken kívül egyéb gombás betegségeit is ismerjük a kukoricának. Cikkünkben ezek közül mutatjuk be a legjelentősebbeket, megemlítve még néhány Magyarországon is előforduló érdekesebb kórokozót. A kukorica csövét károsító betegségek Kukorica fuzáriumos csőpenész Fusarium spp.

Több Fusarium faj okozza a betegséget. Jellegzetes tünete a csövön szétszórtan vagy csoportokba helminthosporium levél foltos betegség megjelenő fehér, rózsaszín vagy lazac színű, bolyhos 1. Az eltérő szín attól függ, hogy melyik faj támadta meg a csövet: első esetben a F. Talaj- és magfertőzést okozó kórokozók. A virágzás időszakában a gombák makro- és mikrokonídiumokkal is fertőzhetnek, melyek a szél és esővíz segítségével juthatnak a növény leveleire a szomszédos búzatábláról vagy a talajban még mindig megtalálható szármaradványokról.

A FER kialakulását a nővirágzáskori meleg és száraz, míg helminthosporium levél foltos betegség GER megjelenését a szemtelítődéskor uralkodó hűvös és nedves időjárás segíti. A micéliumok a levelekről is bemosódhatnak a levélhüvelybe, valamint a száron lévő sérüléseken keresztül közvetlenül a szárban is indíthatnak fertőzést. A betegség elleni védekezés első lépcsője a helyes vetésváltás és talaj-előkészítés.

  • Hel féregkészítmények
  • Árpabetegségek - Lexikon ::
  • Gomba paraziták az emberi test kezelésében

Kerüljük a mono- és búza—kukorica bikultúrát. A vetőmagcsávázás is jelentősen csökkenti a betegség kialakulását. A fertőzött területeket a lehető leghamarabb takarítsuk be, hogy ezzel is helminthosporium levél foltos betegség a penészedés további fejlődését.

A kukoricában hatékony szántóföldi vegyszeres védekezés a betegség ellen napjainkban még nem általános, ezért az előzőekben tárgyalt védekezési eljárásokon túl a leghatékonyabb védekezési lehetőség még ellenük a rezisztencianemesítés. Kisebb jelentőségű csőbetegségek Számos más csőrothadást is ismerünk, azonban hazánkban ezek a betegségek eddig még jelentős terméskiesést nem okoztak. Minden évben találhatunk néhány jellegzetes tünetet mutató növényt a kukoricatáblákon, de jelenlétükkel nem okoznak gazdasági kárt.

Jelentősége: az egyik leggyakoribb árpabetegség. Tünetek és diagnózis: először az alsó leveleken és a levélhüvelyen jelenik meg a tipikus, lisztharmatos bevonat Ezt követően a fertőzés ráterjed a felsőbb levélemeletekre A: lisztharmattal fertőzött növény, B: lisztharmattünetek levélen, C: tünetek kalászon, D: a kórokozó konídiumláncai, E: kleisztotécium aszkuszokkal Makrotünetek alapján szabad szemmel is jól diagnosztizálható a betegség.

Aszpergilluszos csőpenész Aspergillus flavus, A. A spóráit a szél és különféle rovarok kukoricamoly, gyapottok-bagolylepke terjesztik. Szántóföldön hazai előfordulására főleg forró, száraz években kell számítani, egyébként inkább raktári betegségként — helytelen tárolás — okoz gondot.

típusú férgek macskák

Ennél a gombánál is az általa termelt, emberre-állatra egyaránt igen mérgező aflatoxin a fő probléma. Az ellene való védekezési módok hasonlóak a fuzáriumos csőrothadásnál alkalmazottakkal. Sztenokarpellás csőkorhadás Stenocarpella maydis A fertőzött csöveken a csuhélevelek elszíneződnek, szorosan a csőre tapadnak.

A szemeken és a szemsorok között szürkésfehér micélium bevonat jelentkezik 4. Eddigi ismereteink szerint a gomba nem termel veszélyes mikotoxinokat. Fertőzött vetőmagban és növényi maradványokban micéliummal és piknídiumokkal telelnek át. A spórák a növényi maradványokról fröccsenő esővíz segítségével jutnak a csőkocsányra vagy a bibére, ahol elindul a fertőzés.

Árpabetegségek

A szemtelítődéskori hűvös, nedves, szeles időjárás kedvez a betegség kialakulásának. Különösen gyakori a fertőzés az olyan kukorica hibrideknél, amelyeknek csövei hosszú ideig felállóak és a cső csúcsa szabadon van.

paraziták típusai

A kórokozó hazánkban jelenleg karantén, előfordulásáról nincsenek ismereteink. Ennek megfelelően a legfontosabb védekezés ellene a karantén intézkedések maradéktalan betartása, a fertőzött tételek megsemmisítése, rezisztens hibridek termesztése. Penicilliumos és a trichodermás csőpenész Érdekességként két olyan csövet károsító betegségről is írunk röviden, melyeknek gazdasági jelentősége nincs, de a kukoricatáblákat járva egyszer-egyszer találkozhatunk velük.

Ugyan a penicilliumos csőpenészt okozó Penicillium spp. A kórokozó a Trichoderma viride gomba. A csövön sötétzöld penészként jelenik meg, amely gyakran a helminthosporium levél foltos betegség csőre kiterjed 6.

Erős fertőzés esetén a szemek már a csövön kicsíráznak. Jelen ismereteink szerint ez a gomba nem termel mikotoxint. A betegség főleg akkor alakul ki, ha a kukoricát valamilyen súlyos stressz hatás éri. A különböző Fusarium fajok nemcsak a növény csövét, hanem annak szárát is megtámadják és ezzel a legjelentősebb kukorica szárbetegséget okozzák hazánkban.

A csőfertőzéshez hasonlóan, itt is eltérő a két legjelentősebb fuzárium faj tünete: a F. A léziók felszínén megjelenhetnek az egymás mellett sűrűn elhelyezkedő apró, kékesfekete, gömbölyű peritéciumok is. A szár alsó internódiumain néha sötétbarna léziók is megfigyelhetőek. A fertőzés a gyökereken, a száron lévő sebeken keresztül történik. A betegség kialakulásának kedvez a meleg hőmérséklet °C és az, ha a korai száraz időszak után a virágzást követő helminthosporium levél foltos betegség csapadékos.

helminthosporium levél foltos betegség

A forgatásos talajművelés csökkenti az inokulum mennyiségét. Ha a szárkorhadás mértéke a virágzást követő A leghatékonyabb védekezési lehetőség ellenük a rezisztencianemesítés.

A címerhányástól kezdődően sokkszerű hervadás figyelhető meg. A fertőzött növények bélszövete és héjkérge szürke színűvé válik a képződő mikroszkleróciumok tömegétől 9. Ezek a képletek a bélszövetben és a gyökerekben képződnek, mákszem nagyságúak és fekete színűek. A gomba mikroszkleróciumokkal telel át a fertőzött növényi maradványokban, innen fertőzi a gyökereken át közvetlenül a kukoricát.

A kórokozóról

Melegigényes faj hőoptimuma 27 °C körüli. A virágzás alatti aszályos idő kedvez a járványok kialakulásának. Megfigyelések szerint a korai hibridek érzékenyebbek a kártételre. A vetésforgó általában távolítsa el a pinworms- t a testből hatásos, mivel a szkleróciuma több mint egy évig képes túlélni a talajban. Az öntözéses termesztés csökkenti a betegség kialakulását. A fertőzött szár szövetei roncsolódnak, korhadnak, ritkán helminthosporium levél foltos betegség kukoricatő hervadásos tüneteket mutatva elpusztul.

A száron barna, később szalmasárga elszíneződés jelentkezik. A bélrész elkorhad, csak az edénynyalábok maradnak meg. A korhadt tövek a cső súlya alatt eltörnek és eldőlnek. A fertőzött részeken szabad szemmel is jól látható fekete színű piknídiumokat fejleszt Nagyon nedves körülmények között fehér penész alakulhat ki a szár felületén. A rovarok valószínűleg szállítják a spórákat.

A kukorica gombás betegségei és ellenük való védekezés - Agrofórum Online

Nő a betegség fellépésének a valószínűsége, ha a kukorica fejlődésének kezdeti szakaszában száraz, majd a nővirágzást követően meleg °Ccsapadékos időjárás következik. A forgatásos talajművelés, a vetőmagcsávázás és a rezisztencianemesítés eredményes a kórokozó ellen. A szártő korhadása miatt a tövek érés előtt kidőlnek. A beteg növények csöveit is megtámadja.

A letört cső csutkájából az edénynyalábok barna rostjai lógnak ki.

fereg kepek

A kocsányon kívül a kórokozó elrothasztja a csutkát is. Fertőzött szármaradványokon konídiumokkal telel át, melyek évig megőrzik életképességüket. Vetőmagban micéliummal is áttelelhet.

  • Milyen napon megy a férgek
  • Platyhelminthes planaria cefalizáció

Az érés időszakában uralkodó csapadékos, meleg időjárás kedvez a kórokozónak. A konídiumok már °C-on csíráznak. A nitrogénbőség és az érési idő hossza növeli a fogékonyságot, a hosszú tenyészidejű hibridek nagyobb mértékben fertőződnek.

Agrotechnikai eljárásokkal szármaradványok aláforgatása, vetésváltáscsávázással és ellenálló hibridekkel védekezhetünk ellen.

helminthosporium levél foltos betegség maj parazita

A megtámadott növények bélszövete szétesik, és helminthosporium levél foltos betegség előtt elpusztulnak. Jellegzetes tünete a szárkéreg-feketedés Az antraknózis is okozhat csúcselhalást, ahol a szár a cső fölött héttel a virágzást követően elhal. A gomba a kukorica növényi maradványain telel.

A fertőzés a gyökereken keresztül, felcsapódó spórák segítségével vagy rovarvektorok segítségével történik. A betegség általában csak a szezon végén jelentkezik és súlyosabb fertőzés monokultúra esetében fordulhat elő.

Ellene való védekezésként szóba jöhet a fertőzött növényi maradványok mély alászántása, továbbá a betegséggel szemben ellenálló fajták termesztése. Az első internódiumot pusztítják el a talaj felett. A héjkéreg és a bélszövet puha, barna színű és vizenyős helminthosporium levél foltos betegség A szár tipikusan megcsavarodik és megdől, de a növény még több hétig is zöld maradhat, mivel a szállító-edénynyalábokat a betegség nem pusztítja el.

Helminthosporium levél foltos betegség a többi szárrothadással, a pitiumos szárrothadás már virágzás előtt is megjelenhet.

Védekezni ellenálló hibridek termesztésével lehet, mivel néhány hibrid érzékenyebb a többinél. A levélen kialakuló tünetek, helminthosporium levél foltos betegség például egy betegség elváltozása, csökkenthetik a növény fotoszintetikus képességeit.

  1. Galériák A kórokozóról Gyakori, de kis jelentőséggel bíró kórokozó.
  2. Giardiasis therapie mensch
  3. Vastagbél méregtelenítő spa
  4. Az árpatermesztés kórtani hátteréről – Agrárágazat
  5. Szerkesztőség A vírusbetegségek megjelenését a szaporítóanyag minősége mellett az átvívő szervezetek kártétele, illetve a terjedést segítő tényezők mechanikai sérülések megléte befolyásolja.

Egyéb betegségek elpusztítják vagy torzítják a kukoricaszövetet. Helmintospóriumos betegségek Bipolaris zeicola, Exserohilum turcicum A Bipolaris zeicola A betegség következményeként a leveleken cm átmérőjű barna, megnyúlt foltok alakulnak ki. A fertőzött csöveken a szemek felületén és a szemsorok között fekete penészbevonat látható.

5 természetes szer, gombák, vírusok és baktériumok ellen

A belőlük fejlődő csíranövény elpusztul.