Balaton féreg. Balatonban élnek férgek vagy paraziták?

Balaton féreg

Gelei József. A magyar olvasóközönséget ezek a csodálatos alakú és túlnyomórészt a tenger vizében élő férgek a múltban nem igen érdekelhették, mivel az európai édesvizekben található kevés fajból hazánk területéről egyetlen sem volt ismeretes.

  1. A kutatási téma anyagi fedezetét biztosítja: OTKA K NKFI-6 Több évtizede, így ebben a pályázati munkánkban is, a tóban élő halak egészségi állapotát követjük nyomon folyamatos vizsgálatokkal.
  2. Balatonban élnek férgek vagy paraziták?
  3. Szuper parazita tisztító módszer
  4. Parazita tisztítószer
  5. Hal-parazitológiai monitoring a Balatonon és vízrendszerén | MTA ÁOTI
  6. Ezt tudtad? - Hemzsegnek a vérszívó piócák a Balatonban | LikeBalaton
  7. Brehm: Az állatok világa / IV. OSZTÁLY: ZSINÓRFÉRGEK (NEMERTINI)

Gelei azonban ban hazánkban három helyen mutatta ki ezt a rejtett életmódot élő állatot. Az első balaton féreg a Balaton északi partja, a régi Révfülöp-i hidrobiológiai állomás volt, itt talált Gelei nagyobb számban állatokat a vízpart sekély vizétől lepett kövei alatt, másrészt pedig nemsokára Szegeden, a Tisza folyó balaton féreg kövekről, illetőleg fürdőcölöpökről behozott kaparékban kapott, részben kifejlett, részben pedig igen nagyszámú fiatal példányt.

Nemsokára a Szeged környéki vizekből is, így a Szeged szomszédságában lévő Maty-ér rendszeresen beszáradó mocsárvízében is ismeretessé váltak a magyarhoni zsinórférgek. Ezekre a leletekre való tekintettel helyénvaló, hogy a magyar Brehm-ben is részletesen foglalkozzunk a zsinórférgekkel. A zsinórférgeket a laposférgek többi csoportjaitól az különbözteti meg, hogy van végbélnyílásuk és vérérrendszerük. Némely búvár, balaton féreg a vérereikre, melyek a férgek körében különlegesen a gyűrűsférgeket jellemzik, úgy gondolkozik, hogy ezeket az állatokat inkább a gyűrűsférgekkel együtt kell tárgyalni.

Mégis a bőrnek alkata, a bélnek szerepe az emésztés folyamán, a bőrizom-tömlő, a testnek szelvényezetlen volta, a szemek, továbbá az idegrendszer, legkülönlegesebben pedig a kiválasztórendszer alkata mind arra vall, hogy e lények határozottan a laposférgekkel vannak közvetlen rokonságban. Mindezeknek a rokonbélyegeknek alapján valószínű, hogy az örvényférgek és a zsinórférgek közös ősöktől származnak, s a különbség csak onnan ered, hogy a fajfejlődés során a zsinórférgek magasabb fokra fejlődtek.

Elnevezésüket hosszú, hengerded, fonalszerű testüktől kapták, amely sohasem lapul el, hanem csak legföljebb a hasoldalon kissé kiegyenesedik. A test mellső végén a legtöbb állaton igen jól megkülönböztethetjük a törzstől elkülönödött fejet.

A fejen kétoldalt, az agydúc közelében, szaglásra szolgáló érzőgödröket, elül, a homlok végén ízlelősejtek csoportját s a fejtetőn az örvényférgekére emlékeztető egy vagy több szempárt találunk. Bőrük alkata teljesen megegyezik az örvényférgekével. Az egyrétegű bőrhám ugyanis csillós sejtekből és közöttük elszórt nyálkaképzősejtekből alakult.

Balaton féreg

A mellékelt ábránk tanusága szerint a szájnyílás, egészen a mellső testvégen, s kissé a hasoldal felé eltolódva fekszik. A szájnyílásra hosszú előtér, az ú. A bárzsing után a redősfalú gyomorbélbe jutunk, mely balaton féreg szintén hosszú és szabályos közökben oldalzsebekkel ellátott középbélbe vezet.

A középbélre csaknem közvetlenül a végbélnyílás következik; igazi végbelet alig tudunk megkülönböztetni. A zsinórférgekre rendkívül jellemző készülék az a hosszú hüvelyben rejtőző ormány, melynek segítségével az állatok áldozataikat megfogják, megmérgezik és a szájnyíláshoz közelebb húzzák.

giardiasis symptoms uk

Az ormány visszatüremlített állapotban s egyúttal visszahúzva a bélcső fölött nagy, hosszúra megnyúlt ormánytáskában vagy hüvelyben helyezkedik el. Az ormányon három főszakaszt különböztetünk meg.

Elül van a mellső ormányhenger, a középen az ormánydob, mely a rekeszizomból és a ballonból áll, a hátulsót pedig a hátsó ormányhenger alkotja.

Account Options

Az ormány mellső hengerszakasz rendkívül izmos és magas hengereshámtól van borítva, amely kitüremlített állapotában kifelé fordul s a zsákmányt nagyfokú tapadékonyságával fogvatartja, s balaton féreg a zsákmányra csavarmenetben felcsavarodik. A középső szakaszban a rekeszizom, illetőleg az előtte fekvő tőrkamrában helyezkedik el a támadó tőr, mely gombszerű, vastag talpi részével a tőrpárnába van beerősítve. A tőrpárna balaton féreg tőrviselő táska tölteléke és a rekeszizom falában elhelyezkedett mirígyeknek terméke.

A középső szakaszban, oldalt, kb.

A tőrök egyenként egy-egy sejtben keletkeznek. A tőrtáskák jól belakmározott állatokban rendszerint üresek, ha azonban hosszú időn át éhezik az állat, egy-egy táskában 6 tőrt is találhatunk.

Fura lények a Balatonban: a kegyetlen átlátszó rák - I love Balaton

A magyarhoni példányokban Gelei egy-egy táskában rendszerint 3–4 tartaléktőrt talált. A támadásra fölszerelt tőr közvetlen szomszédságában fecskendővezeték torkollik, mely a rekeszizom mögött elhelyezkedő ballon üregének kivezető csatornája. A ballon méregnedvet tartalmaz, melyet izmos fala, a kitüremlített ormány végére balaton féreg tőr által ejtett sebbe fecskendez bele, abban a pillanatban, amint a tőrt az ormány visszahúzza a sebből.

A mérget viszont az ormány harmadik szakasza, a hátsó ormányhenger termeli.

férgek és azok fajai röviden

Az ormány működése igen egyszerű. Az ormány, mint említettük, balaton féreg telt izmos ormányhüvelyben van elhelyezve, s viszont az ormánycső belső végén visszahúzó izom: retractor található, mely az ormánytáska fenekéhez kapcsolja az ormányt. Ha a visszahúzó izom elernyed s viszont az ormánytáska fala összehúzódik, a táskában lévő folyadék kinyomja és kitüremkedésre készteti az ormányt, egész addig, amíg a diaphragma, illetőleg a rajta ülő tőr szabadba nem kerül; kitüremlített állapotban tehát az ormánytáskában balaton féreg a belső ormányhenger: vagyis a méregmirígy marad vissza.

Ha pedig a jól végzett munka után elernyed az ormánytáska izma s viszont a visszahúzóizmok állnak munkába, akkor az ormány megint hüvelyébe húzódik vissza. Nem minden zsinórféregben találunk az ormánykészülékben tőrt s ezen az alapon régebb a zsinórférgek, mint fegyvertelen, illetőleg fegyveres állatok két csoportra oszlottak. A balaton féreg vérérrendszere csak 3 ércsatornából áll.

A hátoldali ér legalább is a mellső és hátsó végen, esetleg közben is hurkok útján összekapcsolódik a kétoldali törzzsel.

Vigyázat! Veszélyes lárvákat találtak a több balatoni halsütödében, te is elkaphatod!

A vérfolyadék vagy vöröses vagy pedig színtelen balaton féreg a háti értörzsben hátulról előre kering. A vérmozgást a vérerek izmos fala, irányát pedig az erekben található billentyűrendszer biztosítja.

A vérben sejteket nem találunk, a vérfolyadék pedig az állatok tápláltságának megfelelően fehérjében gazdagabb vagy szegényebb. Ilyenképpen inkább nyirokanyagnak, mint vérnek felel meg. A kiválasztást egypár elágazó csőrendszer végzi, mely teljesen a laposférgek protonephridiuma szerint van alkotva. A kiválasztócsatornák ugyanis befelé itt is zártak s a finom csövecskék végén a már ismert lángsejtek helyezkednek el.

A lángsejtek rendszerint a vérerek falába fúródnak.

fascioliasis a fertőzés terjedése

A zsinórférgek idegrendszere nem magas fejlettségű. A fejben két dúcpár van, egyik a garat felett, a másik a garat alatt. A négy dúcot a garatot, illetve az balaton féreg körülvevő garatgyűrű kapcsolja egymással össze.

Az alsó dúcpárból a test hosszában két tekintélyes hosszanti ideg szalad végig.

Hal-parazitológiai monitoring a Balatonon és vízrendszerén

A hát középvonalában pedig igen gyönge fejlettségű, hosszanti ideget különböztetünk meg. A zsinórférgek a többi laposférgektől különösen abban különböznek, hogy váltivarúak; a nemeket azonban külsőleg nem tudjuk egymástól megkülönböztetni. Az édesviziek között azonban kétivarúakat: hermaphroditákat is találunk. Az ivari készülék rendkívül egyszerű, párzószervekkel rendszerint nem találkozunk.

A csiraszervek egyszerű zsákokat formálnak, balaton féreg a gyomorzsebek között nagy balaton féreg helyezkednek el és mindig párosával találhatók. Az egyes zsákok egyenként nyílnak a hátoldalon a test felületére. Az állatok a tojásokat zsinórokban, vagy öves kokonokban szabálytalan tömegben rakják le. A zsinór, illetőleg a csőszerű öv kocsonyásan megmerevedő nyálkás balaton féreg képződik s már az balaton féreg testén kialakul, úgyhogy a tojásokkal megrakott nyálkás övből az anyaállat balaton féreg.

Némely fajok a tojásból egyenesen zsinórféreggé fejlődnek. Sok esetben azonban a tojásból sajátságos alakú álca bújik ki, melyről a hozzá nem értő szem sehogy se tudja elképzelni, hogy abból hogyan válik zsinórféreg.

Hal-parazitológiai monitoring a Balatonon és vízrendszerén

Ezt az álcát, mely az európai tengerekben a tavaszi hónapokban nagy tömegben rajzik, a lovagi vívósisakhoz való nagy hasonlóság miatt sisaklárvának: pilidiumnak nevezik.

Sisakálca: Pilidium A sisaklárva egész testfelületét csilló borítja. A szegélyén azonban zsinórmenetben erőteljesebb csillózat s a sisak tetején hosszú, ostorszerű pamat képződik.

balaton féreg

Oldalt, a sisak arcvédőlemezéhez hasonlóan, két nagyobb lebeny csüng alá, melyek szegélye szintén zsinórcsillózattal van bevonva. A lebenyek között nyílik a száj, amely vakon végződő gyomorba vezet.

A száj környékén csakhamar négy betüremkedés keletkezik, melyből a zsinórféreg teste fejlődik. Ezek a betüremkedések növekvésük közben körülfogják a gyomrot, ezt magukkal együtt a fejlődésben előbbre viszik s végül is az álcabőrt keresztültörik, hogy ilyenképpen a féreg hosszanti növekvésnek indulhasson.

Megemlítjük még, hogy a pilidiumnál egyszerűbb lárva is ismeretes, az ú. Desor-féle álca. A zsinórférgek hossza rendkívül változik. Némelyek csak néhány milliméterre nőnek, mások azonban több méter hosszúra is megnyúlnak a nélkül, balaton féreg egyúttal megvastagodnának; rendszerint azonban 20–60 cm hosszúak.

A tengeri zsinórférgek gazdag színpompájukról nevezetesek. A szín a bőr festékszemcsézetétől vagy pedig a bőrmirígyek váladékától származik.

Hogyan néz ki egy fénysugár a keszegben?

Nagyon gyakoriak a sárga, barna és a vörös szín minden elképzelhető árnyalatai és keverékei, a tiszta kék szín azonban hiányzik. Az alapszínen igen gyakran rajzolatok, márványozottság, párhuzamos hosszanti vonalak és színes harántgyűrűk mutatkoznak. Színük alapján a környezetbe sokkal jobban beilleszkednek a tőrrel föl nem fegyverzett fajok, mint a tőrösek. Az elvesztett részek helyrepótlása tekintetében a zsinórférgekről is azt mondhatjuk, mint amit balaton féreg örvényférgekről már megtanultunk; nevezetesen, hogy ezek is igen nagy mértékben képesek a regenerációra.

Itt is megtörténik az, hogy a testnek piciny leszakadt darabjából lassanként megint teljes egyén fejlődik. A zsinórférgek túlnyomórészt balaton féreg állatok. Igen kevesen úsznak szabadon a nyilt tengeren. A legtöbb partlakó, ahol a kőtörmelék között, kövek alatt, sziklahasadékokban s korálltömbök, padok réseiben, valamint a tengeri algák között rejtőzködve élnek. Némelyek a fenék homokjába ássák be magukat, mások pedig a bőrük által elválasztott nyálkacsőben laknak.

Néhány nemzetség a trópusok nedves erdőségeiben levegőn élő szárazföldi állattá változott. Ezek közül némelyek virágházi növényekkel Európába is elkerültek, itt azonban csakis a virágházak nedves, meleg levegőjén maradnak életben. Egyetlen nemzetség: a Prostoma vált a mérsékelt égöv édesvizeinek lakójává. A zsinórférgek rendkívül lassan mozognak.

Mozgásuk közben állandóan nyálkát hagynak el, mint a mászó csiga.

Jelenlegi hely

A nyálkát azonban nem hasoldaluk termeli, mint távoli rokonaik, az örvényférgek, hanem egész testfelületük választja el; ezért nem is nyálkaszőnyegen csúsznak, mint balaton féreg örvényférgek, vagy a csigák, hanem az egész testüket folyton körülvevő nyálkacsőben. Ezzel a jelenséggel van kapcsolatban az, hogy testük hengerded maradt s nem lapult el, mint az örvényférgeké.

Hihetetlen lassú, óvatos mozgásuk magyarázza meg azt, hogy az édesvizi alakokat mért oly nehéz megtalálni. Lomha, lassú természetükkel ellentétben veszedelmes rablók. Különlegesebben gyűrűsférgekkel és pedig azok közül is főként a csőlakókkal táplálkoznak, melyeket rendkívül ügyesen cipelnek ki ormányukkal lakóházukból. E mellett azonban csaknem mindenféle hústáplálékot megesznek, s így könnyen széttagolható húscafatokkal jól táplálhatjuk az akváriumi életet elég jól viselő állatokat.