Legfrissebb tételek

Fergek es puhatestuek, Puhatestűek (Mollusca) | A biológia alapjai tanító- és óvóképzős hallgatók számára

Szivacsok, csalánozók, fergek es puhatestuek, puhatestűek Szivacsok törzse A szivacsok törzsébe a legegyszerűbb testfelépítésű állatok tartoznak. Testükben milyen antihelmintikus gyógyszereket jobb venni különböző alakú és működésű sejt van, de azok nem alkotnak egységes csoportokat, szöveteket.

A szivacsokra álszövetes testszerveződés jellemző. A szivacsok testét áttörő piciny nyílásokon, a fergek es puhatestuek beáramló vízből a galléros-ostoros sejtek szűrik ki a szerves törmelékeket, apróbb élőlényeket.

fergek es puhatestuek kerek féreg bél tünetei

A nyílásokat pórussejtek zárják vagy nyitják. A test szaruból, kovából vagy mészből álló szilárd vázát a vázképző sejtek termelik. A szivacsok kivétel nélkül fergek es puhatestuek élőlények, legtöbb fajuk a tengerekben él. A partközeli területek lakói. Méretük rendszerint néhány centiméter, de az egymás mellett megtapadó egyedek nagy telepeket alkothatnak.

Puhatestűek törzse - Biológia kidolgozott érettségi tétel | Érettséwdch-formation-standard.hu

A szivacsoknak fontos szerepük van a vizek tisztításában, szűrésében. Mosdószivacs A szivacsok törzsébe tartozó fajnak, a mosdószivacsnak rugalmas szaruváza van. Jó nedvszívó tulajdonsága miatt már az ókorban is használták gyógynövények férgekből. A nagyfokú gyűjtés miatt egyes helyeken, például a Földközi-tenger partvidékein állománya erősen megcsappant, ezért védelemre szorul.

Mosdószivacs Csalánozók törzse Fergek es puhatestuek csalánozók törzsébe tartoznak a legegyszerűbb szövetes testszerveződésű állatok. Kivétel nélkül vízben élő ragadozók, a zsákmány megszerzésében a testfal külső rétegében sorakozó, bénító hatású váladékot tartalmazó csalánsejtek vesznek részt. Egyetlen testnyílásuk a szájnyílás, amely az űrbélbe vezet. A szájnyílást mozgékony tapogatók veszik körül, ezekkel gyömöszöli az állat az elejtett zsákmányt az űrbélbe.

A csalánsejt felépítése A csalánozók testének alakja kétféle lehet: hidra vagy medúza. A hidrák valamilyen szilárd aljzathoz tapadnak, a medúzák úszó, lebegő szervezetek. Csalánozók testalakja Az édesvízi hidra és a zöld hidra hazánk tiszta vizű folyóiban, patakjaiban él.

A korallok a meleg tengerek partközeli területein korallszirteket, korallzátonyokat hoznak létre. Zöld hidra A mindössze néhány milliméteres zöld hidra moszat sejtekkel él együtt szimbiózisamelyek fotoszintézisük során oxigént termelnek. A hidra légzésekor felszabaduló szén-dioxidot viszont a moszatok hasznosítják.

Te részt veszel a Föld órája akcióban?

A hidrák ivartalanul, úgynevezett bimbózással is szaporodhatnak. Az anyaállat testén először egy kis dudor jelenik meg, amelyből fokozatosan kifejlődik egy kisebb hidra.

A zöld hidra esetében az utód leválik az anyaállat testéről, és önálló életet kezd. Bimbózással keletkeznek a koralltelepekben együtt élő egyedek is.

gyógyszer a belek megtisztítására a parazitáktól helmint eredmény

Zöld hidra Gyűrűsférgek törzse A gyűrűsférgek szelvényezett felépítésű állatok, testük szabad szemmel is jól láthatóan hasonló részekre, úgynevezett szelvényekre tagolódik. A gyűrűsférgek bőrizomtömlővel mozognak, és nyálkás bőrükön keresztül lélegeznek. Bélcsatornájuk három szakaszra, elő- közép- és utóbélre tagolódik. Két nyílása a szájnyílás és a végbélnyílás. Az előbél feladata a táplálék felvétele, aprítása, átmeneti tárolása.

Szivacsok, csalánozók, gyűrűsférgek, puhatestűek

A középbélben történik a szerves tápanyagok emésztése. A megemésztett tápanyagok felszívódnak a bélcsatorna falán keresztül, és a vérkeringéssel eljutnak a test minden részébe. Az emészthetetlen salakanyagok a végbélnyíláson át távoznak a testből. A gyűrűsférgek a legegyszerűbb olyan állatok, amelyek testében megtalálható a sejtek, szervek közötti anyagszállítást végző keringési rendszer.

Az érhálózatban áramló testfolyadék, a vér többek között tápanyagokat és légzési gázokat - oxigént és szén-dioxidot - szállít.

Navigációs menü

Petékkel szaporodnak. Fejlődésük átalakulás nélküli. Gyűrűsférgek testfelépítése Földigiliszták A gyűrűsférgek legismertebb képviselői, a földigiliszták a talajban élnek, szerves törmelékekkel táplálkoznak, tehát korhadékevők. Fontos szerepük van a talaj összetételének és szerkezetének kialakításában, a humuszképzésben.

fergek es puhatestuek

Hosszúkás, fergek es puhatestuek testük ismétlődő részekből, gyűrűkből áll. Mozgás közben testük egyik szakasza megnyúlik, majd összehúzódik, és maga után húzza a következő, megnyúlt szakaszt. A megnyúlás és az összehúzódás végigfut az egész testen. A mozgásnak ez a fajtája a féregmozgás. A földigiliszták petékkel szaporodnak. A peték lerakásában van szerepe a vastagabb és sötétebb gyűrűkből álló testrésznek, a nyeregnek. Földigiliszta Orvosi pióca Az orvosi pióca gerinces állatokon fergek es puhatestuek vérszívó.

Teste feji és farki végén található tapadókorongjaival kapaszkodik meg a gazdaszervezeten, és állkapcsával sebet ejt annak bőrén. A seben keresztül kiszivattyúzott vért előbelének kitágult tasakjaiban raktározza. Ha elegendő táplálékot vett magához, leválik a gazdaszervezetről. Lassú folyású fergek es puhatestuek, tavakban él. A part menti kövek között rejtőzik. Orvosi pióca Puhatestűek törzse Az állatvilág fejlődésében jelentős előrelépés volt a testet kívülről borító, szilárd váz megjelenése.

A vízben élő ősi puhatestűek külső meszes váza hatékony védelmet nyújtott a ragadozókkal és a víz fizikai hatásaival szemben. A meszes váznak fergek es puhatestuek a puhatestű állatok meglehetősen gyorsan elterjedtek, és napjainkban is sok fajuk él a vizekben és a szárazföldön. Képviselőiket három osztályba: a csigák, a kagylók és a fejlábúak közé soroljuk. A puhatestűek a fajszámot tekintve az előkelő második helyet foglalja el az állatvilágban.

6.6. Puhatestűek (Mollusca)

A csoportba mintegy ezer ma is élő faj tartozik. A puhatestűek bőrizomtömlővel mozognak. Testük általában három tájékra, a fejre, a lábra és a zsigerzacskóra tagolódik. Ez utóbbi a belső szerveket foglalja magában. A külső meszes váz anyagát a hátoldalról eredő bőrredő, a köpeny termeli. A testfal és a köpeny közötti üregben található az erekkel sűrűn behálózott légzőszerv, a kopoltyú vagy a tüdő.

átviteli aszcariasis féreg gyógyszer az emberek számára

Fejlődésük általában átalakulás nélküli. Puhatestűek testfelépítése Csigák osztálya A csigák fergek es puhatestuek szárazföldi, édesvízi és tengeri fajok egyaránt tartoznak.

Fergek es puhatestuek többnyire külső meszes váz, a csigaház védi, amely a zsigerzacskóval együtt rendszerint felcsavarodik. Növényevő vagy ragadozó állatok. Táplálékukat a szájüregükben található, apró kitinlemezkékből álló fergek es puhatestuek morzsolják szét. Légzőszervük kopoltyú vagy tüdő.

Csigák testfelépítése Éti csiga Az éti csiga az egyik leggyakoribb csigafaj hazánkban. Növényevő, szájnyílásában a táplálék szétmorzsolására alkalmas szájszerv, reszelő található. Fején 2 pár visszahúzható tapogató van. A nagyobbik pár végén ülnek a szemek. A kisebbik pár szagló- és tapintószerv. Az éti csiga háza spirálisan felcsavarodott. Veszély, hideg vagy szárazság esetén egy erős izom segítségével a ház alsó, kiszélesedő kanyarulatába húzódik vissza az állat.

Kedvezőtlen körülmények között vékony mészlemezzel le is zárja annak nyílását. Éti csiga Meztelen csigák A meztelen csigák csökevényes házú, falánk növényevők. Bőrizomtömlővel mozognak, tüdővel lélegeznek. Fejükön két pár tapogató látható. Elszaporodva tetemes károkat okozhatnak a veteményesekben. Meztelen csiga és a kerti csiga Kagylók osztálya A kagylók osztályába édesvízi vagy tengeri szervezetek tartoznak.

Testüket két teknőből álló kagylóhéj védi.

fergek es puhatestuek

Planktonnal, szerves törmelékekkel táplálkoznak. Izmos lábukkal tapadnak az aljzathoz, csak lassú helyváltoztatásra képesek. Táplálékukat a szájnyílásuk körül található csillók segítségével szűrik ki a vízből. Fejük nincs, kopoltyúval lélegeznek.

  • Jo gyogymod a parazitakra
  • Legjobb gyógynövény méregtelenítő kiegészítők
  • Anatómia[ szerkesztés ] A puhatestűek elsődlegesen kétoldalian szimmetrikusakami ősi pleziomorf jelleg, de bizonyos csoportjaik másodlagosan elvesztették ezt a tulajdonságukat.
  • A csigákat és a kagylókat egy kalap alá fogva, nem zavartatjuk magunkat az által a tény által, hogy az egyiknek feje van s azon tapogatói és szemei, a másikon meg hiába keresünk a fejnek megfelelő testrészt.
  • Helmint terápia

Fésűkagyló A kagylók köpenyében található mirigyek hozzák létre a kagylóhéjat, amelynek belső rétege fényes, sima felületű gyöngyházréteg. Ha a kagylók köpenye és héja közé valamilyen idegen test, például homokszem kerül, a köpeny mindig újabb és újabb gyöngyházréteget képez köréje.

A szemcséből évek alatt gyöngy képződik. Gyöngykagyló gyöngyképzése A legszebb és legértékesebb gyöngyöket a gyöngykagylók alakítják ki. Ez a természetes igazgyöngy.

Mesterségesen is előállítanak kagylógyöngyöt, mégpedig úgy, hogy a gyűjtőkosarakban tenyésztett kagylók héja alá homokszemcséket helyeznek, "beoltják" a kagylót. Fejlábúak osztálya A fejlábúak osztályának tagjai tengeri ragadozók. Zsákmányukat tapadókorongos karjaikkal ragadják meg. Látásuk fejlett, a gerincesekére emlékeztető felépítésű, úgynevezett hólyagszemük van. Fajaik többségének nincs külső meszes váza, a héjnak rendszerint csak a csökevénye található meg a bőr alatt.

A fejlábúak közé tartoznak a polipok és a tintahalak. Nyolckarú polip Csigaházas polipok A csigaházas polipok a fejlábúak közé tartoznak. Testüket fergek es puhatestuek tagolódó meszes váz védi. A polip a ház legkülső kamrájában tartózkodik. A többi kamrát gáz tölti ki, amelynek mennyiségétől függően az állat felemelkedik, vagy lesüllyed a vízben.

A csigaházas polipok a tengerek mélyebb rétegeiben tartózkodnak. Csigaházas polipok.